Nyáron utazol Koreába. Meghívott az egyik koreai barátnőd. Ezzel egyik álmod valóra is válik. Még egy hónap volt az indulásig, de te már visszafelé számoltad a napokat. Mikor az utolsó hét is elérkezett már aludni se tudtál. Minden este elképzelted, milyen lesz majd Szöulban. Az emberek, az ételek, a légkör, az éjszakai fények és nem utolsó sorban a zene. Ugyanis imádod a kpopot, a kedvenc bandád a U-KISS és odáig meg vissza vagy Kevinért. Úgy bizony. A dögös és egyben cuki fiú egyből a szívedbe lopta magát. Imádod ahogy mosolyog, ahogy énekel, ahogy mozog tánc közben, ahogy hülye kis cuki hangokat ad ki magából egy-egy műsor alkalmából, és végül, de nem utolsó sorban amiért a legjobban odavagy: a kezei. Hosszú vékony ujjaival ahogy a mikrofont tartja, ahogy a testén végighúzza, ahogy beletúr a hajába és ahogy szívet mutat a kezével. Ezektől a dolgoktól egyből el tudsz ájulni és csöpögni otthon a monitor előtt. Remélted, hogy el tudsz jutni, majd egy fellépésükre vagy fanmeetingre vagy fansignra. Ez volt a másik álmod. És volt még egy vágyad: megérinteni a kezét. Megsimogatni vagy megfogni, de mindenképpen a kezeid között akarod tudni. Összepakoltad a cuccaidat. Semmi mást nem vittél a ruháidon, fényképezőgépeden és a telefonodon kívül, hisz Koreában leszel, majd ami még kell megveszed ott. A repülőút elég hosszú volt, közben a szótárat bújtad, meg aludtál is kicsit. Mikor leszállt a gép, te akartál az első lenni, aki kiszáll.
Megálltál, becsuktad a
szemed és jó mélyeket lélegeztél, közben ez járt a fejedben: Végre itt vagyok!
A reptér bejáratánál várt barátnőd,
aki egy U-KISSes nyaklánccal várt téged. Majd’ kiugrottál a bőrödből
örömödben. Összeölelkeztetek, majd elindultatok a lakásukra. Útközben úgy
forgattad a fejedet jobbra-balra, mintha egy teljesen más világba csöppentél volna.
Mindenhol transzparensek, kivetítők
és emberek tömege. Barátnőd
jót mosolygott rajtad, de hát így van rendjén ha az ember másik országba
utazik. Aznap már nem mentetek semerre, egész eszte csak dumcsiztatok.
Másnap délelőtt a Han folyó partján sétálgattatok és mivel
nagyon meleg volt, fagyit is ettetek. Ahogy sétáltatok tovább egy
doramaforgatás kellős
közepébe csöppentetek. A háttérből
néztétek az eseményeket és ámultatok, hogy mennyi ember és felszerelés kell egy
jelenet leforgatásához. Olyan fél órácskát töltöttetek ott, majd indultatok is
tovább. A belváros felé vettétek az irányt, közben egy kis hangulatos
étteremben meg is ebédeltetek. A délután hátralévő részében betértetek pár olcsó kis butikba
vásárolgatni. Így telt el ez a napotok. Hétvégére kitaláltátok, hogy elmentek a
Lotteworldbe. Mindig is ki akartad próbálni egy ilyen nagyváros vidámparkját.
Barátnőd meghívta pár haverját
is, így belekukkanthatsz majd a fiatalok szórakozási szokásaiba. Még hétvége előtt egyik nap bementetek egy lemezboltba. Mintha a
Paradicsomba léptél volna be. Persze az első utad a U-KISS CDkhez vezetett, de útközben
megakadt a szemed valamin: 1 hónap múlva U-KISS fansign lesz. Elkezdtél
kapálózni barátnődnek
és mondtad, hogy ide mindenképpen el akarsz menni. Ő egyből
rábólintott, hogy majd elkísér. Végül is ő is
szereti a U-KISSt. A boltban az eladó kicsit se nézett bolondnak. Meg is vetted
a legújabb albumukat, és nagy meglepetésedre egy poszter is járt mellé
ajándékba. Nagyon megörültél és vagy 4x köszönted meg az eladónak.
Eljött a hétvége, már
nagyon vártad a vidámparkozást. Barátnőd bemutatott a haverjainak, nagyon jófejek
voltak, egyből befogadtak. Rögtön egy csoportképpel
indítottatok. Volt olyan amikor te rángattad a többieket, volt mikor barátnőd vagy éppen valaki más
rángatta a kis csoportot. Egész nap nagyon sok fotót csináltatok. Az egyik sergőre nem akartál felülni,
már így is forgott veled a világ, így amíg a többiek pörögtek, elmentetek barátnőddel fagyit enni. Hál’istennek
nem álltak sokan sorban, viszont elég forgalmas helyen volt a kis bódé, így
ügyesen kellett lavírozni az emberek között a fagyival. Már majdnem átértél a
tömegen, mikor a kis manőverednek véget vetett az, hogy valaki neked
ment. A fagyi fele a pólódon, a másik fele a földön landolt. Már épp kezdtél
volna szentségelni, mikor egy angyali hang szólalt meg: Bocsánat,
sajnálom-mondogatta. Nagyon ismerős volt a hang…fölnéztél és ki állt előtted: Kevin! Menten elillant
a dühöd, nem számított, hogy a fagyidba még csak bele se nyaltál, mert Ő állt előtted, és olyan megbánóan
nézett, mikor egy kisgyerek, mikor valamit eltört és az anyukája rájön.
Elkerekedett szemekkel néztél rá. Ő közben kutakodott a zsebeiben zsebkendőért, és el is kezdte
letörölni a pólód aljáról a fagyit. Hozzámért, a gyönyörű kezeivel!-hüledeztél
magadban. Veszek neked másik fagyit-szólalt meg ismét angyali hangon Kevin, de
kis pöszén angolul, mert látta, hogy külföldi vagy. Barátnőd már lassan sírt a
nevetéstől a háttérben, reakcióid
láttán. Igen ám, az egy dolog, hogy letörölte a fagyit a pólódról, csakhogy a
folt ott maradt, mert neked pont ma kellett fehér pólót fölvenned. A fagyid
mellé egy vidámparkos pólót is kaptál, azt is vett neked, ne kelljen a foltos
felsődben rohangálnod. Majd
meglátta a U-KISSes nyakláncodat, mire megkérdezte: Kiss Me vagy? A válaszod
egy hatalmas IGEN volt, és még azt is hozzátetted, hogy Ő a kedvenced. Erre
széles és elképesztően aranyos mosoly volt Kevin válasza, majd
megkérdezted, hogy csinálhattok-e egy közös fotót. Megkérted barátnődet, hogy kapjon le
benneteket. Átkarolt, kezét a válladra tette és mindketten peace-jelet mutatva
belemosolyogtatok a kamerába. Megköszönted a képet, majd Kevin egy filcet
kerítve aláírta a vidámparkos pólódat. Végül egy öleléssel búcsúzott el és
tovább állt. Ezután ujjongva ugráltál oda barátnődhöz. A nap hátralévő részében nem lehetett veled
bírni, meg még jó pár napig sem. A közös képeteket már ki is tetted
háttérképnek a telódon. Elhatároztad, hogy a fansignra a vidámparkos pólódban
fogsz menni, hátha fölismer. Már visszafele számoltad a napokat, hogy mikor lesz a fansign. Ennyire még sose voltál izgatott. Aztán eljött az a gyönyörű nap. Reggel már korán fölkeltél, nem tudtál magaddal mit kezdeni, csak U-KISS dalokat énekeltél, meg táncikáltál a lakásban. Ebéd után elindultatok a kiírt helyre. Már jó páran voltak ott. Az albumot szorongattad magadhoz ölelve. Egy évtizednek érezted, mire sorra kerülsz, de aztán megtörtént a csoda: te következtél. Először Eli, mellette Dongho, Hoon, AJ, Soohyun, Kiseop és végül Kevin. Mindegyik fiúval kezet fogtál, örültek, hogy külföldi Kiss Me-ket is láthatnak. Rajtad kívül is még akadt egy-kettő. Mikor Kiseopnál álltál Kevin már szélesen vigyorgott rád. Ez az, emlékszik rám!!-örvendeztél magadban. Mikor Kevin következett, fölállt, áthajolt az asztal fölött és átölelt, közben ennyit mondott: Szia, fagyis lány! Mintha régi barátja lennél, úgy viselkedett veled. Külön írt még neked kis szöveget az aláírása mellé, majd mikor befejezte, ismét megölelt, és belepacsizott a kezedbe. Fülig ért a te és az ő szája is. Nagyon boldog voltál, ez volt eddig életed legjobb napja. Az álmaid teljesültek, te voltál a legeslegboldogabb ember a Földön. Sajnos hamar eltelt a nyár, így haza kellett utaznod, de olyan élményekkel gazdagodtál, amiket senki se vehet el tőled, és kincsként fogod őrizni a szíved legmélyén. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése